Húsvétra gondolva nagyon sok minden eszünkbe jut. A feltámadás, a barka, a tavaszi szünet, a 40 napos böjt vége, a finom sonka és a kalács, a piros tojás, a locsolók, a bárány és a hal, a hosszúhétvége. A tavasz eljövetelének köszöntése is, gondoljunk csak a rügyező fákra, a tavaszi virágokra, a bimbózó növényekre, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik.
Ünnep ez a javából, amire talán már év eleje óta készülünk. Számon tartjuk az időpontját, tervezgetjük a családi programokat, összeírjuk a bevásárlólistát a húsvéti menühöz.
Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap egyházi ünnep, húsvét másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.
A húsvét, mint egyházi ünnep
A húsvét a kereszténység legkorábbi, egyben legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása. Ezt az ünnepet maga Jézus szerezte, amikor feltámadásának napján megjelent tanítványainak. Egybeesik a zsidó húsvéttal, a páska ünnepéhez kapcsolódott, nemcsak azért, mert az első keresztyének nagy arányban zsidó származásúak voltak, hanem legfőképpen azért, mert Jézus kereszthalálának és feltámadásának eseményei is e zsidó ünnep keretei között zajlottak le. A húsvétot megelőző vasárnap -virágvasárnap- Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet.
A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik. Nagypéntek, Jézus szenvedésének és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották a vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet a római katolikusoknál.
A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
Locsolkodás és tojásfestés
Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivel helyettesítették ezt. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levelének segítségével festették különböző színűre.
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok helyen a mai napig igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhetnek. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.
A húsvéti szimbólumok eredete
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.
A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.
A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. Jézus az áldozati bárány, és az ünnep zsidó gyökereire utal, amikor a zsidók az Ószövetségben bárányt áldoztak elsőszülött fiaik megmentésére.
A barkaág régi húsvéti jelkép, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat.
Húsvéti menü
Sonka, tojás és kalács. Ez a három finomság egészen biztosan szerepel a család húsvéti asztalán, természetesen számtalan módon elkészítve. Nagycsütörtökön friss zöldségeket, Nagypénteken halat eszünk a böjt szokásának megfelelően, aztán húsvét vasárnap és hétfőn jöhet az igazi húsvéti lakoma.