2021 Március 2

Húsvét

Húsvétra gondolva nagyon sok minden eszünkbe jut. A feltámadás, a barka, a tavaszi szünet, a 40 napos böjt vége, a finom sonka és a kalács, a piros tojás, a locsolók, a bárány és a hal, a hosszúhétvége. A tavasz eljövetelének köszöntése is, gondoljunk csak a rügyező fákra, a tavaszi virágokra, a bimbózó növényekre, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik.

Ünnep ez a javából, amire talán már év eleje óta készülünk. Számon tartjuk az időpontját, tervezgetjük a családi programokat, összeírjuk a bevásárlólistát a húsvéti menühöz.

Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap egyházi ünnep, húsvét másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.

A húsvét, mint egyházi ünnep

A húsvét a kereszténység legkorábbi, egyben legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadása. Ezt az ünnepet maga Jézus szerezte, amikor feltámadásának napján megjelent tanítványainak. Egybeesik a zsidó húsvéttal, a páska ünnepéhez kapcsolódott, nemcsak azért, mert az első keresztyének nagy arányban zsidó származásúak voltak, hanem legfőképpen azért, mert Jézus kereszthalálának és feltámadásának eseményei is e zsidó ünnep keretei között zajlottak le. A húsvétot megelőző vasárnap -virágvasárnap- Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet.

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik.  Nagypéntek, Jézus szenvedésének és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották a vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet a római katolikusoknál.

A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.

Locsolkodás és tojásfestés

Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivel helyettesítették ezt.  A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levelének segítségével festették különböző színűre. 

Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok helyen a mai napig igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhetnek. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.  A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.

A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.

A húsvéti szimbólumok eredete

A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. 

A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják. 

A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. Jézus az áldozati bárány, és az ünnep zsidó gyökereire utal, amikor a zsidók az Ószövetségben bárányt áldoztak elsőszülött fiaik megmentésére.

A barkaág régi húsvéti jelkép, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza.  A pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat.

Húsvéti menü

Sonka, tojás és kalács. Ez a három finomság egészen biztosan szerepel a család húsvéti asztalán, természetesen számtalan módon elkészítve. Nagycsütörtökön friss zöldségeket, Nagypénteken halat eszünk a böjt szokásának megfelelően, aztán húsvét vasárnap és hétfőn jöhet az igazi húsvéti lakoma. 

Előző hír Következő hír

Hírek

Augusztusi könyvajánló

Sok jó könyv egy helyen

Tovább

Karácsonyi könyvajánló

Mit olvassunk karácsonykor?

Tovább

Bank Center Aula

Pál János kiállítás

Tovább

BC Könyvsarok

Olvassunk többet!

Tovább