Pünkösd
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók, ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.
Pünkösdi népszokások
Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában a pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.
Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés.
Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg négy (később több) nagyobb lány körbevitte a faluban a legkisebb, legszebb kislányt. Ő volt a királyné, akinek a feje fölé egy kendőt fogtak vagy fátyollal takarták le. Mindeközben énekeltek, majd a végén felemelték és termékenységvarázsló mondókákat mondtak. A pünkösdi hagyományhoz hozzátartozott, hogy az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon a pünkösdi hagyományoknak ezen szokása később adománygyűjtéssel is kiegészült.
Pünkösdölés
Általában a királynő a főszereplő ebben a pünkösdi hagyományban, de gyakran a királlyal egy párost alkotva vonultak végig a falun táncos kísérettel és közben egy kosárban gyűjtötték az adományokat. Ennek a pünkösdi hagyománynak főként adománygyűjtő funkciója volt. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez volt az a pünkösdi hagyomány, ami elsősorban adománygyűjtésre szolgált.
Májusfa
A Májusfát általában május elsejére az udvarló legény vezetésével állították fel a legények a lányoknak udvarlási szándékukat kifejezve, szerelmi ajándékként.
Mivel a pünkösdi hagyomány régiónként eltér, ezért egyes területeken a lány rokonoknak is állítottak fát, amit színes szalagokkal, étellel-itallal díszítettek. Sokszor különböző közösségek is állítottak májusfát, aminek a kidöntése ünnepséggel és táncos mulatsággal is járt. Pünkösdi hagyomány, hogy a májusfát pünkösdkor bontják le.
Mátkálás
Komatálküldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki, ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.
A csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Étkezési szokások
Pünkösdkor a parasztcsaládoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Kiskomáromban pl. már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el.
Pünkösdi jelképek
- pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
- fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
- zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.
Hiedelmek
- aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz.
- a hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget.
- van, ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.
- a néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.
- májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót.
- egyes pünkösd hajnalán szedett növények gyógynövényként használatosak.
- a pünkösd termésjósló a gabonafélékre, valamint időjósló nap is.
- a pünkösd-napi tilalmak mezőgazdasági munkára és egyes házimunkákra, kivált kenyérsütésre vonatkoznak.
http://www.unnepekoldala.hu/punkosd
https://m.utisugo.hu/punkosd/mit-unneplunk-punkosdkor?-32410.html
https://idosbarat.ujbuda.hu/idosbarat-ujbuda/punkosdi-szokasok-hagyomanyok
