2020 Április 3

Reményteljes húsvét 2020

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, az “ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum)

A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

A magyar nyelvben a húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni, vagyis húst magunkhoz venni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit, de a locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás csak később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is, ami szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe. A gyermekeket megajándékozó nyúl meséjéről csak a XVI. századtól vannak feljegyzéseink. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet és a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. Húsvéthétfő a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma volt; egy igazi tavaszünnep, szabadban töltött önfeledt szórakozással.

Különleges tojásdíszítési technikák az alábbi linken:

https://eletszepitok.hu/husveti-tojasdiszites/

http://www.zsigonekati.com/

Előző hír Következő hír

Hírek

Nagy dobásra készül a BetterMore

Tíz éves fennállását bővüléssel ünnepli a magyar tulajdonú recruitment ügynökség

Tovább

Bank Center

Mélygarázs felújítási munkák

Tovább

Januári könyvajánló

Kezdjük az új évet olvasással!

Tovább

Májusi népszokások, népi hiedelmek, fagyosszentek

Májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás és fagyok elleni füstölés a gyümölcsösben

Tovább