Budapest napja – November 14.
1873-ban, ezen a napon tartotta alakuló ülését az egyesített Budapest Székesfőváros közgyűlése. Emlékére november 17-én tartják a főváros születésnapját.
1873. november 17-én a Duna jobb partján fekvő Buda és Óbuda és a bal parton elhelyezkedő Pest egyesítésével létrejött Magyarország új fővárosa, mely rohamos fejlődésnek indult, és hamarosan európai szintű polgári nagyvárossá vált.
Az egyesítéskor nem volt egyértelmű, hogy mi legyen az új főváros neve – több névötlet is felmerült, Hunvár, Etelvár, Dunagyöngye, sőt, Honderű és Bájkert is a javaslatok között volt, végül mégis az egyszerűbb megoldás mellett döntöttek, és a korábbi Pest-Buda megfordításával, a két település nevének kötőjel nélküli összekapcsolásával megszületett a Budapest név.
A város szívében létesült a világ első közparkja, a Városliget, amelyet a nemesek által birtokolt uradalmi és kastélyparkokkal szemben bárki szabadon bejárhatott. A 81 hektáros liget helyén korábban egy Ökrösdűlőnek nevezett mocsaras puszta állt, melyet az 1750-es években a maláriaveszély miatt a városvezetés fűzfák beültetésével igyekezett felszámolni – a kísérlet sikertelen volt, a közeli legelőkről átsétáló marhák ugyanis felfalták a facsemetéket, végül Mária Terézia erdőtörvénye értelmében feltöltötték a területet, a liget kialakítása pedig az 1790-es évek végén kezdődött.
Budapestet nem véletlenül nevezik a fürdők városának: Európa, sőt, a világ nagyvárosai közül is itt található a legtöbb gyógyvízforrás (szám szerint 118) és a legtöbb fürdő, melynek köszönhetően 1937 óta a Nemzetközi Fürdőszövetség állandó székhelye is fővárosunk. A város fürdőkultúrája a másfél évszázados török hódoltságnak és az iszlám fürdésmániájának köszönhető.
Budapest az Európai Unió 9. legnépesebb városa. Budapesten több UNESCO világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után.