Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

Az épület klasszicista stílusban került megépítésre és a tervezői Ybl Miklós és Heinrich Koch voltak. A kastély története 1691-ig vezethető vissza, amikor is már a Hochburg család birtoka volt. Több tulajdonos-váltás után 1786-ban már az a barokk stílusú kastély állhatott itt, ami a Perényi család tulajdona volt. A családfő később elzálogosította az épületet Károlyi Györgynek, akinek a neve azért vált ismertté, mert 1825-ben 40 000 forint összeget adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának, aminek az alapító tagja. A kastély ma már szállodaként működik, de naponta többször is bejárható az épület idegenvezető segítségével. Csodálatos kert és tó is tartozik a kastélyhoz, amit körül járva elképzelhetjük a XVIII. századi urak és úrhölgyek életét. 

Rudnyánszky-kastély, Budapest

A 18. században épült, parkkal körülvett Száraz-Rudnyánszky Kastély felújítva, eredeti pompájában ismét várja látogatóit! Pillantson be a barokk kastély falai mögé: termeiben tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum állandó bútortörténeti kiállítása, mely Európában egyedülálló módon és gazdagságban, időrendi sorrendben mutatja be a bútorművesség kézműves korszakát a 14. századtól a 19. sz. közepéig.

Wenckheim-kastély, Szabadkígyós

A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között készült el Ybl Miklós tervei szerint, majd 1882. július 19-én szentelték fel. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Sőt volt egy olyan kívánsága is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét és annyi bejárata, ahány évszak. Ekkor ez a kastély volt korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya. A kastély reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. 

L’Huillier–Coburg-kastély, Edelény

Az edelényi birtokon Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építését, amihez regimentjétől, a Caraffa-ezredtől kért ki kőműveseket, ácsokat és más mestereket.Egy ekkora vállalkozást csak jól szervezett logisztikai háttérrel lehetett lebonyolítani. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre, más építőanyagokat azonban nem kellett ekkora távolságról beszerezni.  Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében. A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el.