Csernus Tibor – akinek hagyatékét a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány gondozza – egy kis magyar faluból, Kondorosról származott, de Párizsban találta meg a számára legmegfelelőbb szellemi kisugárzást, a Bateau-Lavoir műteremházban, ahol egykor Picasso és Braque is dolgoztak, s amelynek fél kilométeres körzetében élt és festett Degas, Manet, Toulouse-Lautrec vagy éppen Van Gogh. A Montmartre-on lévő műtermének magányában is mindvégig megmaradt magyar festőnek, miközben a hagyományokra oly fogékony újítóként a tradíció áramába vetette magát. Munkássága jól elkülöníthető, stilárisan egészen változatos periódusokra osztható, azonban e korszakok szervesen fejlődtek egymásból.

Csernus Tibor hatalmas életműve a posztimpresszionizmust és a francia avantgárdot ötvöző festészettől a szürnaturalizmuson, majd a hiperrealizmuson, később a neobarokk Caravaggio parafrázisokon át az egészen szabad és áramló expresszív festészetig terjed. Az örökösen kereső-kísérletező Csernus szenvedélyesen kutatta a festészet lehetőségeit, a tradíció újraértelmezésének módszereit. A cél mindegyik esetben ugyanaz: újraalkotni a világot a festővásznon, a lehető legnagyobb intenzitással. Hogy a kép olyan legyen, mint a világ, ha már a világ sohasem lehet olyan, mint a kép. A világ pedig hol félelmetes, hol ragyogó és derűs, de leggyakrabban a két oldal átjárja egymást. Ennek az átjárásnak a bemutatását, amely egyúttal a teljesség megmutatását is jelenti, nagyon kevesen vállalhatták fel. Mert mintha egyszerre legalább két ember kellene ehhez.  Egy józanul reális, a világ tárgyi gazdagságára érzékeny művész és egy látomásos, rendkívüli képességekkel megáldott festő, aki e tárgyi gazdagságon keresztüllátva felvillanni engedi az ősképek fényét is. A két művész Csernus Tibor személyében egy és ugyanaz. 

Csernus Tiborról és alkotásairól további információért keresse fel a Kovács Gábor Művészeti Alapítványt.

A kiállítás 2023. június 16-ig tekinthető meg a Bank Center aulában.